50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel –
a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá
b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:
a) a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,
b) a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,
c) az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,
d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,
e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá
f) az “ablakos írógépek” elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,
b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.
3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:
a) látásromlást előidéző tényezők,
b) pszichés (mentális) megterhelés,
c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
4. § A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
5. § A munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, őt látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles e vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, aki indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.
6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót – a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelően – ellátja a szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
7. § Az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.
8. § A képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gondoskodik.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti.
(2) A 6. § szerinti rendelkezéseket 2001. december 31-től kell alkalmazni. A 6. § szerinti külön jogszabály 2001. január 1-jéig kerül közzétételre.
(3) A 2001. január 1. napját követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek.
(4) A 2001. január 1. napját megelőzően létesített képernyős munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelő betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követő tizenharmadik hónap első napjától kell biztosítani, hogy ezen betűkészlet a képernyőn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.
(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 3/2002. (VIII.30.) EszCsM rendelete
11/15/2002

A rendelet előírja a (számítógépes) képernyős munkakörben dolgozó munkavállaló részére a munkáltató által biztosítandó (kifizetendő) vizsgálatot és szemüvegvásárlást

a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: MVT) 88.§-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. §
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. ( XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő c) és d) pontokkal egészül ki:
(2. § E rendelet alkalmazásában: )
“c) képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munka vállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is;
d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: e szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.”
2.§
Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. § (1) A munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, őt szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles e vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos (a továbbiakban: orvos) végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.
(2) Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a, képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását.

(3) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:
a) a 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén,
b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia,

c) Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett.
(4) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.”
3.§
Az R. a jelen rendelet 1-2, számú mellékleteivel egészül ki, egyidejűleg az R. mellékletének megjelölése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“3. számú melléklet az 50/1999. ( XI. 3.) EüM rendelethez”
4.§
(1) Ez A rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 6.§-ában a “a munkáltató munkavállalót -a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelően – ellátja a szükséges” szövegrész helyébe az. “a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges” szövegrész lép,
b) az R. 8. §-ában a “melléklete” szövegrész helyébe a “3. számú melléklete” szövegrész lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. 10. §-ának (2) bekezdése,
b) a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (X1. 3.) EüM rendelet módosításáról szóló 47/2001. ( X1I. 23.) EüM rendelet.
Dr. Csehák.Judit s. k.
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

2. számú melléklet a 3/2002. (VIII.30.) ESzCsM rendelethez

” 2. számú melléklet az 50/1999. (Xl. 3.) EüM rendelethez

A képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltérések
– Presbyopia
– Akkomodációs zavarok
– Hypermetropia
– Állandó kontaktlencse viselése, 45 év felett – Komfortos binokuláris látás hiánya
– Fiatalkori rejtett fénytörési hiba”